Interjú Sebők Silviával és Sebők Sándorral,

a Patóhegyi Borházfalu megálmodóival és tulajdonosaival

Kedves Silvia és Sándor, honnan jött ez a merész ötlet, hogy a Patóhegyen hozzanak létre különleges apartmanfalut?

Silvia:

Igazából az elején egyáltalán nem volt szó apartmanfaluról :) Férjemmel rengeteget dolgozunk, ő külföldön, én pedig egy magyarországi szállítmányozási cég vezetője vagyok és mindkettőnk munkája rengeteg energiát igényel. Olyan helyet kerestünk, ahol feltöltődhetünk, ahol csendben pihenhetjük ki a stresszes hétköznapokat.

Sándor:

Barátom segítségével sikerült Patóhegyen erdõt vennünk, s mikor itt Zalában jártunk az erdõtelepítéseket ellenõrizni,nagyon megtetszett nekünk a környék, majd jött az ötlet, hogy felújítunk magunknak egy borospincét. Esténként a családdal gyertyafénynél ültünk… Napközben pedig a természet itt élt és mozgott elõttünk: a vadak, az õzek itt legelésztek mellettünk, az ablakon pedig áradt be a akácfa virág illata. Úgy gondoltuk, hogy ezeket az élményeket meg kell osztanunk a rokonokkal és barátainkkal is, így egyre több pincét vettünk, hogy kényelmesen elférjünk.

Sok szép hegyvidék és tengerpart van szerte a világban. Miért pont Magyaroszág és miért pont a Zalai dombság tetszett meg Önöknek?

Silvia:

Szeretjük Magyarországot. Külföldi utazásaink mellet mindig is szerettünk pár napot vagy hosszú hétvégét eltölteni Magyarországon. Mikor először Patóhegyen jártunk, a Zalai táj teljesen elvarázsolt minket, nem beszélve az itteni emberek kedvességéről és segítő készségéről (itt ismeretlenekre is mosolyognak, köszönnek, meghívnak egy borocskára).

Így találták meg Patóhegyet?

Silvia:

Mikor először itt jártunk, még csak elhanyagolt pincék voltak, csupa gaz volt minden – de a csodálatos táj, a tökéletes csend, nyugalom, a friss levegő rögtön lenyűgözött minket: valóban beleszerettünk.

Mi történt ezután?

Sándor:

Elhatároztuk hogy itt fogjuk kipihenni magunkat, itt fogunk feltöltődni. Az első borospince felújítása 5 éve kezdődött és a sajátunk mellett még négyet teljesen felújítottunk. Minden szabadidőnket a házak és a terület csinosításával töltjük.

Hogy lett belőle apartmanfalu?

Sándor:

Eleinte nem is terveztük kiadni a házakat, de minden barátunk és ismerősünk aki meghívásunkra itt töltötte pihenését, annyira el volt ragadtatva, hogy azt gondoltuk, lehetőséget biztosítunk bárkinek.

Úgy láttam, a házak falait értékes festmények díszítik :)

Silvia (nevet):

Igen, számomra nagyon értékesek. Szívesen festek, rajzolok, az én munkáim vannak a falakon. Világhír helyett megelégszem azzal, ha a vendégeinknek tetszenek :)

Ha jól hallottam, nagyon igényes lakberendező is. A házakban messze több felszerelés és hangulatos dísztárgy van, mint ami elvárható lenne.

Silvia:

Igen, igyekeztem úgy berendezni a házakat, mintha a saját otthonom lenne. Sok időbe telt, míg mindent úgy sikerült beszerezni, ahogy elképzeltem, de úgy érzem, megérte. Remélem a vendégeink is értékelni fogják, és minden vágyam, hogy aki hozzánk jön pihenni, testileg és szellemileg is megújulva, tökéletesen elégedetten távozzon – és gyakran visszatérjen hozzánk :)

Kedves Sándor, kaptak Önök bármi segítséget a környékbeli emberektől, hogy a Pató hegy újra régi pompájában tündököljön?

Sándor:

Rengeteg segítséget kaptunk. Legtöbbet mind emberileg, mind szakmailag Ács Ferenctõl és családjától kaptuk, akik nagy részt vállalnak a mai napig a borházak felépítésében és karban tartásában. Czuppon Csaba tartja rendben a rengeteg szőlőt, amiből a Patóhegyi Borházfalu saját bora készül. Rajtuk kívül, természetesen sok helyi mesterember munkáját dicséri az elkészült borházfalu. Ezenkívül természetesen még hálával tartozunk a polgármester asszonynak és önkormányzatnak is, hogy felkarolt minket, és támogatta tervünket.

Látszik a területen, hogy szívüket-lelküket beleadták.

Sándor:

Igen, reméljük a vendégeink is így vélekednek majd. Nagyon sok szeretettel várjuk őket!

Interjú Sebők Fatimával, a Patóhegyi Borházfalu vezetőjével

Szia Fatus, egy ilyen fiatal, pörgős, városi nő hogy kerül Patóhegyre?

Természetesen szüleim révén. Az utóbbi években én is elkaptam tőlük a “Patóhegy vírust” :). Ahogy párommal egyre több időt töltöttünk itt, mi is megszerettük a környéket.

Úgy tudom jó állást hagytál ott a Patóhegyi Borházfalu kedvéért.

Igen, egy multinál dolgoztam mint marketing menedzser. Szerettem volna váltani, új kihívást keresni. A multis pörgés után mindig jó volt kicsit kiszabadulni a város zajából, és itt feltöltődni. Amit szüleim megálmodtak és megvalósítottak, szeretném továbbfejleszteni. Ők bizalmat szavaztak nekem és én is Patóhegynek, így lettem a cég ügyvezetője.

Mi a dolgod a cég ügyeinek intézésén túl?

Az én feladatom a marketing, azon munkálkodom hogy minél több ember halljon Patóhegyről, és aki minket választ, elégedetten távozzon és visszajöjjön.